Látnivalók

Református Nagytemplom

Az 1805-1820 között épült klasszicista stílusú Nagytemplom Debrecen - és a magyar reformátusság - jelképe. Itt mondták ki 1849. április 14-én a Habsburgok trónfosztását.

Az építést a kollégiumot is tervező Péchy Mihály kezdte, majd Tallherr József folytatta. A hatalmas épület 55 méter hosszú, csaknem 15 méter széles főhajója középkori alapokon áll, a kereszthajó hossza 38, szélessége valamivel több mint 14 méter, a két torony 61 méter magas.

Amennyire impozáns látványt nyújt a Piac utcát lezáró monumentális épülettömb, éppen annyira lenyűgözi a látogatót puritán egyszerűségével a tágas, boltozatos belső tér. A dúsan aranyozott empire stílusú szószék Kiss Sámuel terve alapján a pesti Vogel Sebestyén munkája, egyike Magyarország legszebb hasonló emlékeinek. Az úrasztalát és a padokat Dohányosi József debreceni mester készítette.

Aki nem riad vissza a fizikai próbatételtől, a mintegy 260 lépcsőfok megmászásától, feltétlenül menjen fel a nyugati toronyba, amelyből páratlan kilátás nyílik a városra. Lépcsőmászás közben vethetünk egy pillantást a Rákóczi-harangra is. Ha alkalmunk nyílik rá, ne mulasszunk el meghallgatni egy hangversenyt: páratlan élményben lehet részünk, amint a közelmúltban felújított orgona hangjai betöltik a hatalmas teret.

A Nagytemplom nemzeti történelmünk egyik kegyeleti helye. Itt kiáltották ki 1849. április 14-én Magyarország függetlenségét, s választották meg kormányzó elnökké Kossuth Lajost. Kossuth ekkor használt széke azóta is a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje.

A középkori részeket is felhasználó Nagytemplom várostörténeti jelentősége is igen nagy. Nemcsak Debrecen jelképe, hanem a magyar reformátusságé is. Újabban a középkori András-templom és a Verestorony alapjainak régészeti bemutatása, láthatóvá tétele (a Nagytemplom nyugati oldalánál) még inkább aláhúzza az épület gyökereinek középkori eredetét.

Debreceni Egyetem központi épülete
    
A neobarokk egyetemépület 1927-1930 között épült Korb Flóris tervei szerint. Az egyetem előtt látható a város legegységesebb, francia stílusban tervezett, monumentális, ugyanakkor bensőséges parkja.
   
A város belső része és a Nagyerdő között fontos közlekedési kapcsolatot teremtő Egyetem sugárút tengelyének meghosszabbításában áll a Debreceni Egyetem impozáns főépülete.

A hatalmas ajtók valamelyikén belépve széles lépcsőn jutunk a díszudvar előtti mellvédhez, ahol néhány percre megállva egyszerre érezhetjük magunkat a tudomány templomában és az egyetemi ifjúság zsibongó találkozóhelyén. Szemben az Egyetemi Könyvtár, az emeleti folyosók díszudvarra néző falán pedig híres személyiségek nevei emlékeztetnek a debreceni felsőoktatás gazdag hagyományaira.

Református kollégium

A magyar reformáció egyik szellemi központjának otthona a klasszicista építészet nagyszerű alkotása. A nagykönyvtárnak nemcsak könyvei, de művészi berendezése is értékes.

A kollégium 1804-1816-ban Péchy Mihály tervei szerint épült, az 1870-1874-ben készült udvari szárnyat Vasél Alajos tervezte.

A remekbeszabott klasszicista épületet a kiugró féloszlopok és a timpanonnal előreugró rizalit teszi még ünnepélyesebbé. A bejáratnál neves reformátorok és az iskolához kötődő hírességek domborművei fogadják a látogatót.

Az ősi kollégium épülete az 1802-es tűzvészkor elpusztult. Már korábban készültek tervek új kollégium építésére, s azt az új helyzetben Péchy Mihály az anyagi lehetőségekhez alakította. A pénzügyi fedezet előteremtésére országos adakozás indult, amiről a kollégium homlokzati felirata tudósítja az utókort: A helv. vallástételt tartó magyarországi ekklésiák és jóltévők adakozásából épült MDCCCIII-tól MDCCCXVI-ig.

A kereskedőváros iskolája a XVI. században már protestáns szellemű intézménynek számított, jelentőségét egyre növelve a XVIII. században "az ország iskolájaként" tartották számon. Felsorolni lehetetlen, hogy a nemzet hány nagyszerű személyisége indult a hírnév felé a kollégium falai közül, de talán ennél is nagyobb hatású volt a debreceni intézmény kisugárzása az egész magyar oktatásügyre. A történelmi Magyarország negyven megyéjéből érkeztek ide diákok, s ezekben a megyékben összesen 584 partikula, azaz fiókiskola működött.