Látnivalók

Hagymaház
    
Makó a hagymájáról híres - ezért épített ide a hagymát és a növényi növekedést idéző épületet Makovecz Imre. Az 1998-ban átadott Hagymaház a közművelődési célokat szolgál.

Az épület alsó része mintha a földből nőne, nehézkes, de a teteje már himbázik... mint a növénynek a szárai, emelkednek a tartószerkezetek... a tornyokban belül pedig ugyancsak észre lehet venni, hogy növekményszerűen van egy belső, kisebb torony, majd pedig egy még nagyobb - írja Makovecz Imre a Hagymaházról.

Városháza
   
A klasszicista stílusú városháza a régi Makó legszebb műemléke. Az eredetileg földszintes épület Csanád megye székhelye volt, a bővítést 1834-36-ban végezték el.

A földszintes régi megyeháza 1780-ból származott. Mivel a napóleoni háború gabonakonjunktúrája a település gyors fellendülését eredményezte, a régi falak felhasználásával, 1834-1836 között új megyeházát építettek. Az épület 1950-ig Csanád megye székházaként működött,  számos kulturális esemény, képzőművészeti kiállítás és hangverseny színhelye volt. Bartók Béla is fellépett itt 1929-ben.

József Attila Múzeum
   
Az állandó kiállítás a város 700 éves fejlődését mutatja be. Nagy teret szentelnek a híres makói hagymának, a termesztés különleges eszközeinek és módszereinek.     

Külön épületben mutatják be a hagymatermesztést és a hagymások életmódját. A múzeum néprajzi gyűjteményében megtalálható a makói hagymatermesztés teljes eszközanyaga.

A múzeum udvarán kisebb szabadtéri néprajzi együttest alakítottak ki, ahol Makó és környéke népi építészetének jellemző reliktumai láthatók. Az egysejtű, lapos tetejű putri a Honvéd városrészben volt cigányputrik másolata. Régebben gyakori volt, hogy a gabonát szántalpakra, vesszőből font, zsindelytetős "kas"-ban, "életöskas"-ban tárolták, melyeket télen a tanyáról a faluba tudtak vontatni. A takaros "búzáskas" Apátfalváról való. Módos gazdák 50-100 mázsa gabona tárolására is alkalmas hombárt építtettek.
A fejlett kocsigyártó mesterségek eszközanyagát bognár- és kovácsműhely tárja a látogatók elé.

A képzőművészeti gyűjteményben a Grafikai Művésztelepen született alkotások válogatott darabjait őrzik. Irodalomtörténeti gyűjteményének legértékesebb darabjai a névadó József Attila (1905-37) kéziratai.

A múzeum eredete 1885-re vezethető vissza, 1950-ben a háborús veszteségek miatt újraalapították, 1981-ben költözött be a Vincze Mihály által tervezett mai épületbe.