Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti szögletében található. Területe 7247,17 km². A megye területén Magyarország két nagy tája találkozik: az Északi-Középhegység és az Alföld. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, keletről pedig a Tisza, amely Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. A megye székhelye Miskolc. Pest megye után ez az ország második legnépesebb megyéje, lakosságának száma több mint 749 ezer fő.

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.
A megye gyógyító hatású, természetes forrású hévízeinek kihasználására több gyógyfürdő is épült, amelyek környezetében szabadidős és egészségügyi központok alakultak ki.

A vidék természeti értékeit három nemzeti park is óvja, a Bükki, az Aggteleki és a megye déli részén a Hortobágyi Nemzeti Park, amelyek mellett több természetvédelmi övezet kínálja a kellemes túrák lehetőségét. Az erdők vadállományának egy része vadászható.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gasztronómiája részben borvidékeihez kötődik. Itt található a világhírű aszút termő Tokaj-hegyaljai, illetve a Bükkaljai borvidék.