Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: itt alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye.
A temploma révén messzire látszó város ma is a magyar történelem koronatanúja: az államalapító Szent István király szülőhelye, a magyar katolicizmus gyűjtőhelye.
Műemlékeivel, kincseket rejtő múzeumaival, történelmi levegőjével és tájképi szépségeivel egyedülálló érték. Vármúzeuma, a Főszékesegyház Kincstára vagy a nemzetközileg ismert Keresztény Múzeum látogatók százezreit fogadja.