A város már a kőkorszakban is lakott volt. A település feltehetően az Árpád-ház korában létesült, de a tatárdúlás során elpusztult. A jászok letelepedése után épült fel ismét. A város nevét 1357-ben említette először írás, Beren alakban. Ekkor már a Jászság közigazgatási központjaként tartották számon. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.Erre emlékeztet a Jász-Kun Kerület XVIII. században épült székháza is.
Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alaptott Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje amelyhez egy jellegzetes, szép vitézi legenda fűződik.
A város történetében külön fejezet, hogy 1849. április 3-án Jászberényben tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Damjanich János, gróf Leininger Károly, Jozef Wysoczky, akik innen indították el a dicsőséges tavaszi hadjáratot.