A városnak számos építészeti emléke kötődik a XIX-XX. század fordulójához. 1904-ben nyílt meg az önálló kőszínház, és az egri gyógyforrásokra épülve a strandfürdő, ahová már ekkor sokan jöttek pihenni, gyógyulni.

Eger barokk belvárosát 1968-ban nyilvánították védetté. A város többször elnyerte a Virágos Város címet.

Egri vár
   
Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itt működő Dobó István Vármúzeum. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.

Ma is a harcokat látott bástyák, lőréses falak között lehet feljutni a belső várba - ami az erődítmény legősibb és legfontosabb része. A belső vár területén szinte minden négyzetméternek megvan a maga históriája. Áll még az eredeti várfal egy része, az ágyúdombon ma is ágyúk állnak, és remek kilátás nyílik innen a városra.

A pincékben kiállításokat rendeztek be, csakúgy, mint a Dobó-bástyában és több más helyiségben. Látogatható a vár föld alatti folyosórendszere és a fülesbástyák is, láthatók az első egri székesegyház feltárt maradványai.

A várudvar meghatározó épülete az egyemeletes püspöki palota. Eger városának és várának legrégibb épületét az 1475 előtti években emelték, eredetileg gótikus stílusban, de a későbbiek során nemcsak bővítették, hanem alaposan át is építették. Legszebb része azonban napjainkig sértetlen: eredetiségében fennmaradt csúcsíves folyosója, gótikus árkádja.

A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget. A vár és vitézeinek tette a XX. században lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Ez a könyv lett 2006-ban Magyarországon az első a Nagy Könyv szavazáson! Az írót a várban helyezték örök nyugalomra.

Dobó István Vármúzeum
   
Itt látható - a vár emlékei mellett - a várostörténeti gyűjtemény, az ún. börtönmúzeum és a képtár is.
   
A várba települt múzeum első állandó kiállítása, a képtár 1958-ban nyílt meg. A tárlaton a XVI-XVIII. századi itáliai, német és németalföldi, a XVII-XVIII. századi francia, a XVIII-XIX. századi osztrák és magyar festészet alkotásai szerepelnek. Kiemelkedő darabja Dosso Dossi (olasz, 1479 k.-1542) Faun és nimfa, Terbruggen (holland, 1588-1629) Pipára gyújtó fiú című alkotása.

A helyreállított gótikus palotában 1965-re készült el a várostörténeti kiállítás, a földszinten a Hősök termében Dobó István síremlékével. Az alsó kaszárnyatermekben - ez már a kazamata része - 1983-tól látható a középkori kőtár, a vár területéről származó román kori és gótikus emlékekkel.

A kazamaták másik részében, a Nagypincében van a Kivégzés, tortúra és megszégyenítés Magyarországon című kiállítás, ahol a magyar büntetőjog történetének tárgyi emlékei és az azokat szemléletessé tevő illusztrációk tekinthetők meg.

A Vármúzeumhoz tartozik a vár területén lévő Dobó-bástya is. A 2005-ben felújított épület három szinten, több mint ezer négyzetméter alapterületen alkalmas kiállítások anyagának bemutatására. Különleges és egyedi gyűjtemények elhelyezését az állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosító berendezesek teszik lehetővé. A Dobó-bástya belső terének hangulatát az 50-60 ezer éves édesvízi mészkőképződmények fokozzák.

Főegyházmegyei Könyvtár
   
A muzeális anyag bővelkedik XIV-XVIII. századi egyetemi tankönyvekben, és számos egyedi kéziratot, és ősnyomtatványokat is őriznek itt.
   
A líceumot 1794-ben az alapító Eszterházy Károly püspök gazdag, több mint 20 ezer kötetes könyvtárral is ellátta. A gyűjtemény ma már több mint 76 000 darabos, ebből 700 kézirat, kódex és 87 ősnyomtatvány.

Itt található Mikes Kelemen törökországi leveleinek kézirata, az 1473-ból való Budai Krónika, Turóczi krónikája, s az egyetlen - Magyarországon levő - Mozart-levél, a zeneszerző kézírásával.

A líceumban található könyvtár építészetileg is érdekes - a központi teremben J. L. Kracker (1717-79) tridenti zsinatot ábrázoló freskója alatt a tölgyfából faragott beépített könyvállványon a könyvtár legszebb kötetei láthatók.