Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna, Ausztria, Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Területe: 4088,70 km², lakóinak száma meghaladja a 420 ezer főt.  A megyeszékhely: Győr.
Győr-Moson-Sopron három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a pannonhalmi dombság, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Kisalföld. Ásványkincsekben szegény.

A római korban ezen a tájon húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánkő útvonal. Itt alakultak ki nyugat felé az első kereskedelmi utak is.

A területen korábban négy magyar vármegye is volt: Győr, Sopron, Moson és Pozsony. A trianoni döntés után 1924-ben vonták össze Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit. A közigazgatási egység hivatalos neve sokáig Győr-Sopron megye volt, majd 1990-ben, tekintettel a történelmi előzményekre, Győr-Moson-Sopron megyére változtatták az elnevezést
Az autópálya-építésnek köszönhetően Ausztria felől, de Magyarország központjából is jól megközelíthető a megye. Az országhatár közelsége miatt jelentős az átmenőforgalom. A statisztikák szerint a Magyarországra érkező turisták egyharmada érinti a megyét: vagy eleve idejön, vagy átutazik ezen a tájon.

Győr-Moson-Sopron megyében számtalan értékes egyházi és világi műemlék található.

A természetjárók kedvelik ezt a vidéket, különösen népszerű a Szigetköz.
A táj adottságai, fekvése, klímája kedvez a szőlő- és bortermelésnek, amelynek évszázados hagyományai vannak ezen a vidéken: már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermesztésről.