A város története
Székesfehérvár az ország egyik legrégibb, leggazdagabb történelmű városa, a középkorban a magyar királyok koronázó és temetkezési helye. Ma is Fejér megye kulturális és gazdasági központja. A város történelmi múltja - amelyet a belváros műemlékei napjainkig őriznek - a honfoglalásig nyúlik vissza. Székesfehérvár volt az uralkodó Árpád vezér törzsének szállásterülete, Géza nagyfejedelem pedig itt alakította ki uralkodói székhelyét. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt. Az I. Szent István uralkodása alatt, 1018-ban épült Nagyboldogasszony-bazilikában őrizték a koronázási jelvényeket és az ország levéltárát. A terjeszkedő török birodalom 1543 után elfoglalta. A XVIII. század elejétől a már szabad, de néptelen, elhanyagolt, romos városban új irányú fejlődés indult. Az 1990-es években a város és környéke Magyarország gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő területe lett.





