Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló magyarok is települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt jelent.
A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg.
Makó vallásos emlékeit több műemlék épület is őrzi. Az 1776-1788 között épült református ótemplom például, amely 47 méter magas kősisakos tornyával sajátosan vidékies barokk alkotás. Az ortodox zsinagógát a közösség 1895-ben építtette. A görögkatolikus templom és az empire stílusú volt püspöki nyaraló és kápolna az alföldi klasszicizmusra jellemző épületegyüttes. Az udvarán álló gimnáziumi diákotthon ad helyet nyaranta a nemzetközi festőtelepnek.
Kortárs építészeti látványosság a makói Hagymaház.