Hősök tere

A tér különleges építészeti egység. Meghatározója a historizáló, romantikus Millenniumi emlékmű, ami magyar honfoglalás ezredik évfordulójának állít emléket.
    
A Dózsa György útba torkolló Andrássy útnak a meghosszabbított tengelyében áll a Millenniumi emlékmű márványoszlopa, amely már messziről jelzi a teret.

A Hősök terét a Városliget határolja, két oldalról két reprezentatív épület keretezi. Szemből, a Dózsa György út felől nézve balra a Szépművészeti Múzeum épülete, a magyarországi eklektikus építészet utolsóként elkészült reprezentatív darabja, a Szépművészeti Múzeummal szemben a Műcsarnok neoreneszánsz palotája áll.
    
A tér meghatározója a Millenniumi emlékmű, aminek része a már említett márványoszlop, körülötte a hét vezér szobrával és a félköríves oszlopcsarnok királyok, kormányzók és fejedelmek szobraival.

A tér egészében 1929-ben készült el.

Budai vár

A Duna nyugati oldalán, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. Ma a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed - s hozzá a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület - 1987 óta része a Világörökségnek. Hozzá tartozik még a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő szakasz.

A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség. Ilyen többek között a Mátyás-templom; a köztársági elnök hivatala, a Sándor-palota, ami előtt delente zenés őrségváltás szolgál látványossággal; és természetesen a királyi palota, amely országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.

A várnegyed polgárházainak udvarai, földszinti traktusai, ülőfülkés kapualjai, pincéi a kiszáradt kutakkal az elfelejtett középkor kincses Budájának hangulatát idézik, érdemes szinte házról házra végigsétálni rajta.

Sétára hív a Tóth Árpád-sétány, ami a negyed nyugati oldalán végighúzódva nemcsak csöndes, parkosított sétateret, de szép kilátást is nyújt Budára. Panorámában azonban nem vetekedhet a keleti oldaléval. A Halászbástyáról, a Palotatérről a Világörökséghez tartozó kilátás nyílik a pesti oldalra, a Dunára.

A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti.

Országház

Az Országház eklektikus, a Duna-part mentén hosszan elnyúló épületét Steindl Imre tervezte. Nemcsak látványa, méretei is lenyűgözőek: 268 méter hosszú és 118 méter széles.
   
Beépített alapterülete több mint 17 000 négyzetméter; folyosói tíz belső udvart rajzolnak körül. A XIX. századi magyar ipar és képzőművészet legjobbjai dolgoztak a kovácsoltvas kapuk vascsipkéin, a kandelábereken, a homlokzatot és a termeket ékesítő freskókon, szobrokon, aranyozott díszítéseken. Csak néhány szám: többek között 90 külső és 152 belső szobor gazdagítja az épületet. A díszítéshez használt 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm.
   
Építése 1885-ben kezdődött, és bár 1896-ban már itt tartották a millenniumot köszöntő ünnepi országgyűlést, a munka csak 1904-ben fejeződött be.

A kupolacsarnokban látható a magyar Szent Korona és a koronázási ékszerek. A vezetéssel látogatható épületben a nyilvános Országgyűlési Könyvtár is helyet kapott.

Az Országház megtekintésére félóránként indulnak vezetett csoportok. A kb. 50 perces látogatás alatt az épület főlépcsőjét, a kupolacsarnokot, a koronázási jelvényeket, az északi vagy déli társalgót, illetve a felsőházi vagy alsóházi üléstermet tekintik meg. Ingyenes belépő a X. kapunál kérhető, a vezetés a XII. kaputól indul.

Halászbástya

Egy régi erődítmény helyén, XVIII. századi várfalakra épült fel 1895-1902 között az új Halászbástya, ami sosem szolgált védelmi célokat. Schulek Frigyes tervezte. Hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.
       
A neogótikus építmény a budapesti városképben  meghatározó jelentőségű. Schulek a Duna felé kiugró nagy tornyot - melynek Híradás torony a neve - hangsúlyossá tette, és új tornyokat emelt az északi és déli bástyaszakaszon. Közöttük pedig megalkotta a ma már az ő nevét viselő nagy díszlépcsősort (főlépcsője márványból rakott).
Schulek az oszlopok fejezetének kidolgozásával, a vízköpők, a burkolatok egységével közelről és távolról is egységes és megkapó képet alakított ki.

A bástya udvarának közepén Szent István király, míg a bástya lábainál a Ferenc József által ajándékozott Hunyadi János-szobor és a kolozsvári Szent György-szobor másolata található.

Az eredeti Halászbástya nevét a középkori szokás szerint a védelmére kirendelt budai céhről kapta.