A régészeti leletek szerint a mai Ózd környékén az őskor második felében is éltek már emberek. A település nevét, mely az úz népnévből ered, 1272-ben említik először. A XI. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken élt a hunokkal rokon nép, akiket uzoknak neveztek. A mai város 1940-ben jött létre Ózd, Bolyok és Sajóvárkony községek egyesítéséből, és 1949-ben nyerte el a városi rangot. Iparvárossá alakulását a környék gazdag szénlelőhelyeinek köszönheti. A vasgyártás a 19. század második felében indult be, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették. A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez. A település a XII. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod és Gömör vármegyének. Az Ózdi Vasgyár létrejötte a reformkorszak harcaihoz kapcsolódott. A fejlődés Sturman András földbirtokos idejében kezdődött a vasgyártás megindításával. A gyárat 1846-ban kezdték építeni Rumbauer Tivadar tervei alapján. A környéken szinte minden völgyben szenet bányásztak.