Városi Múzeum

Az 1896-ban a Rimamurány-Salgótarjáni Rt. Ózdi Vasgyára iskolájában elhelyezett múzeum az 1846 óta működő vasgyár emlékeinek megőrzésére jött létre, de 1994-től a helytörténeti anyagot is gyűjti.

Az utóbbi évekig folyamatosan termelő Ózdi Vasgyár mellett 1971-ben hozták létre a gyártörténeti gyűjteményt. A Kohászati Gyártörténeti Múzeum nevű intézmény anyagát az Ózdi Honismereti Kör tagjai gyűjtötték össze az 1960-as években.

A látogató a dokumentummásolatok, termékek, emléktárgyak és látványosan működő makettek segítségével - a történeti folytonosság érzékelése mellett - átfogó képet kap a vasgyártásról, a különböző üzemegységek tevékenységéről is. A kiállításon, a nagyüzemi munkásság kialakulása és életmódjának bemutatása különös hangsúlyt kap.

A múzeum tevékenysége 1994-től kibővült a helytörténet, a város és környéke régészeti, történeti, iskolatörténeti emlékanyagának gyűjtésével.

Kiállításai:
- Ózdi vasgyártás története
- Településtörténet
- XIX. századi magyar kézműves kultúra emlékei
- Faggyas István festő-grafikus és néprajzkutató alkotásai
- Kovács László ásványgyűjteménye

Római katolikus templom (Szent Simon és Júdás apostol), Szentsimon

A XIII. századból származó, román stílusú templomot a XIV-XV. században gótikus stílusban bővítették, ennek tanúi nemcsak az építészeti részletek, de a templombelső 1300-ban és 1423-ban készült falképei is.
   
A környék legrégebbi műemlék épülete ez a templom. A helytörténeti kutatások szerint az 1200-as években építtette a Balog nemzetség. Az épület oldalait és sarkait támpillérekkel megerősítették. A bejárat fölé nyolcszogű tornyot építettek. A festett kazettás famennyezetet 1650-ben készítette - a feliratos tábla szerint -Stephanus Lévay és Stephanus Comaromy. A többi berendezés XVIII. századi: orgonája 1720 körül, a festett barokk orgonakarzat 1750-ben készült, kortársuk a barokk oltár és szószék is.

Az 1948 és 1950 közötti restaurálás során tűntek elő az 1300-ból és 1423-ból származó freskótöredékek.
   
A régebbi kép Kereszteeő Szent Jánost ábrázolja, a későbbieken felismerhető Szent György alakja, valamint a királyok imádását fogadó Madonna és a megfeszített Krisztus siratását megörökítő jelenet.
A mai oltárkép Jeges Ernő budapesti festőművész alkotása.

Bronts-kastély, szeretetotthon
   
Bronts Viktor rimaszombati építész a XIX. század közepén a Lossonczy családtól vásárolt birtokot Susán. 1872-73-ban építette fel saját tervei alapján a kastélyát. Az épületben ma szociális intézmény.

Az egykori tulajdonos 1910-ben adta el a birtokot és a kastélyt. Az épület ugyan nem szerepel a műemlékek listáján, de érdemes megtekinteni.