A környék már az őskor óta lakott terület volt. A Csaba nevű falut az 1330-as években említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. 1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében.
1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Az I. világháború sok szenvedést hozott. 1919 és 1920 között Békéscsaba román megszállás alatt állt. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb déli városait, többek közt Aradot és Nagyváradot, és Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük az elveszítettek szerepét. 1925-ben árvíz pusztított a városban.
1950 óta Békéscsaba megyeszékhely és Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlődött. 1990 óta megyei jogú város Békés megyeközlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási központja. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, rengetegen elveszítették az állásukat. A város mostanra túljutott a mélyponton.