Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. Már az i.e. 3000-ben is lakták. Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lesz. Pár évvel a Rákóczi-szabadságharc után, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A XIX. század végén indult meg a város látványos fejlődése.
Az 1950-ben megyeszékhellyé lett város nagy léptékű gazdasági, társadalmi fejlődésnek indult. A szocializmus évei után a város, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra jelentek meg az ipari üzemek és gyárak, mely még napjainkban is töretlenül folyik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki.