Látnivalók
Nagy István Képtár
A XX. századi modern magyar képzőművészet reprezentánsait bemutató gyűjteményben külön egységet alkotnak az erdélyi születésű, Baján élt festőművész, Nagy István alkotásai, akiről a képtár a nevét kapta.
A kiállítás másik nagy egysége Rudnay Gyula festőművész munkásságát, bajai iskolateremtő tevékenységét mutatja be. Itt látható az Oltványi Imre műgyűjtő által a múzeumnak adományozott modern képzőművészeti anyag is.
Türr István Múzeum
A múzeum legjelentősebb tárgyai: a dunai halászat emlékei, az észak-bácskai népviseletek, a madarasi szarmata temető leletei, az Oltványi-féle és a Nagy István képzőművészeti gyűjtemény képei.
A múzeum Roosevelt téri kiállítótermében állandó kiállítás látható Baja 300 éve város címmel. A Néprajzi csoportok Baja környékén című tárlaton magyar, német, bunyevác népviseleteket, használati tárgyakat, bútorokat és fotográfiákat mutatnak be. Itt őrzik dr. Solymos Ede néprajzkutató több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként a világ egyik legnagyobb halászati gyűjteményét.
Duna-híd
Az 1906-1908 között épült híd volt a megye első Duna-hídja, valamint az első vasúti híd Budapesttől délre. Az 1998-99-es átalakítás során szétválasztották a vasúti és a közúti forgalmat.
A II. világháború alatt, 1944 őszén a híd elpusztult. Újjáépítése fontos volt, így 1950 decemberében másodszor is átadták a forgalomnak a közös vasíúti és közúti hidat.
A legutóbbi átalakítás során 1998-99-ben különválasztották a vasúti és a közúti forgalmat. A kerékpárosok is önálló sávon haladhatnak.
Római katolikus, ferences templom (Páduai Szent Antal)
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.
Városháza
A kalocsai érsek által építette Grassalkovich-palota 1862-ben lett a városé. Az épületet 1896-ban neoreneszánsz stílusban átalakították.A Grassalkovich-palotát a millennium évében, 1896-ban historizáló, neoreneszánsz stílusban építették át. Ennek az emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla. A gyönyörű, vörös márványból faragott, a család címerével díszített kandalló a múzeumban látható.





